HTML

Fliegauf Gergely versei - gombaságok

Friss topikok

Linkblog

Tamiról

2007.07.12. 17:56 botulinotoxin

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Féltve kezelni a szentet

- az ufót látó szerelmespár titkos meséje -

 

Tami a koldus és csavargó az utcán halt meg a sárban. Részegesen élte le utolsó éveit, és leginkább a lustasága akadályozta meg abban, hogy elkerülje a sorsát. De hát a sorsot nem lehet elkerülni. A sorsot nem lehet elkerülni.

 

Tami sorsa még csak egy kérdés volt,

amikor először Tami elé állt. Így szólt:

"Nézd Tami, a szüleid gazdagok. Iskolába küldtek. Azért jöttem, hogy majd emlékeztesselek. Most megkérdem, hogy tanulni akarsz, vagy játszani a többi gyerekkel?"

"Játszani." - szólt Tami.

"Tehát lustálkodsz. Ezt a döntésedet most elrakom." - szólt a sors.

 

Amikor másodszor Tami elé állt, így szólt:

"Nézd Tami, itt ez a lány, szeszélyes, de senki sem hibátlan, ő legalább szeret téged. Alkalmazkodsz hozzá, vagy jöjjenek még csajok?"

"Jöjjenek még." - szólt Tami.

"Tehát lustálkodsz. Ezt a döntésedet most elrakom." - szólt a sors.

 

Amikor harmadszor Tami elé állt, így szólt:

"Nézd Tami, jó munkát találtál, ha tanultál volna, lett volna jobb is, de ezt el kell fogadnod. Nézd, milyen erényes a főnököd! Betartod a parancsait vagy lógsz?"

"Lógok." - szólt Tami.

"Tehát lustálkodsz. Ezt a döntésedet most elrakom." - szólt a sors.

 

Amikor negyedszer Tami elé állt, így szólt:

"Nézd Tami, a feleséged fogatlan és kövér. Ha jobban keresnél, szebb asszonyod lenne, de a feleséged két gyermekkel is megáldott. Viseled vele együtt a terhet vagy kortyolsz?"

"Kortyolok." - szólt Tami.

"Tehát lustálkodsz. Ezt a döntésedet most elrakom." - szólt a sors.

 

Amikor ötödször Tami elé állt, így szólt:

"Nézd Tami, a feleséged rokonsága összefogott ellened. Azt mondják maguk közt, hogy még megemberelheted magad, de ez volt az utolsó húzásod. Hallgatsz rájuk, vagy téged már nem érdekel?"

"Már nem érdekel." - szólt Tami.

"Tehát lustálkodsz. Ezt a döntésedet most elrakom." - szólt a sors.

 

Amikor hatodszor Tami elé állt, így szólt:

"Nézd Tami, most már elhagyott a családod. Kitettek a hajlékodból. Vállalsz napszámot, vagy továbbra is csavarogsz?"

"Csavargok." - szólt Tami.

 "Tehát lustálkodsz. Ezt a döntésedet most elrakom." - szólt a sors.

 

Nem sokkal ez után jött hetedszer:

"Nézd Tami, beteg vagy, gyenge már a szíved, a májad összezsugorodott, lábad-karod alig mozog, kihagy az emlékezeted is, s jönnek a fagyok. Könyörögni fogsz az irgalomért valahol, vagy megfagysz?"

"Megfagyok." - szólt Tami.

"Tehát lustálkodsz. Ezt a döntésedet most a többi mellé teszem, és mindet odaadom neked, hogy nézegethesd őket." - szólt a sors.

Ekkor a sors elenyészett.

 

"Hol vagyok?" - kérdezte Tami.

"Otthon" - szólt a válasz, mintha Tami anyja felelt volna a tűzhely mellől, de nem ő volt.

"Élek vagy maghaltam?" - kérdezte Tami.

"Élsz." - szólt a válasz, mintha egy erdőbeli sétán a hegyek mögül hallotta volna a hangot.

"De hisz, ez egészen más!" - szólt Tami.

"Egészen más." - szólt a válasz, mintha egy jóbarát lenne, aki láthatatlanul kísérte volna végig az egész életén.

"Az vagyok, aki eddig voltam?" - kérdezte Tami.

"Egészen más." - szólt a válasz, mintha egy bölcs tanító felelt volna, aki annyira meggyőző, hogy mindent el lehet neki hinni.

"Van itt sors?" - kérdezte Tami.

"Nincs." - csengett kurtán a válasz, mintha egy gyönyörű, fiatal lány kacagott volna, aki annyira szép, hogy nincs arra földi szó.

Nincs arra földi szó.

 

"Itt gyűlik minden jó, amit tettem, és amit nem tettem meg,

itt gyűlik minden bölcsesség, amit tanultam, és amit nem tanultam meg,

itt gyűlik minden szépség, amit láttam, és amit nem láttam meg?" - kérdezte Tami.

"Itt" - bongták-duruzsolták a hangok.

A hangok.

 

"Itt vannak a válaszok a kérdéseimre?" - kérdezte Tami.

"Én vagyok a válasz minden kérdésedre." -

szólt a végtelen, aki akkor szólt.

Aki.

 

A döntésgyöngyök ott forogtak Tami előtt,

lassan, gyűrűben pörögve.

"Válassz magadnak alakot!" -

suhintotta meg a kimondhatatlan, aki akkor suhintott.

Aki.

 

"Íme Tami Egy, aki erényben nem szenved hiányt, családos, gazdag, nemes és szép." -

porzott a beláthatatlan, aki akkor porzott, és az első döntésgyöngy felragyogott.

"Íme Tami Két, aki nem nemes, és nem is gazdag, de egy egész vallást alapított." -

rivalgott a felülmúlhatatlan, aki akkor rivalgott, és a második döntésgyöngy felragyogott.

"Íme Tami Hár, aki szegény az erényekben, de szorgalmas, és palotában lakik." -

cikázott az utolérhetetlen, aki akkor cikázott, és a harmadik döntésgyöngy felragyogott.

"Íme Tami Négy, aki körül hemzsegnek a bujábbnál bujább hercegnők, és folyton a kívánságát lesik." -

dorombolt a megfejthetetlen, aki akkor dorombolt, és a negyedik döntésgyöngy felragyogott.

"Íme Tami Öt, aki rettegést keltett, ha csak egyszer pillantott, és pislantása maga volt a halál." -

zengett a diadalmas, aki akkor zengett, és az ötödik döntésgyöngy felragyogott.

"Íme Tami Hat, akinek ölnie kellett volna, ha marad, de ő elvándorolt, és látta az egész világot." -

hegedült a meghódíthatatlan, aki akkor hegedült…

 

["Inná, Inná! Inná, Inná!" - dalolta.

Inná-Inná.

Halálos fenyegetés ez?

Fenyegető bók ez?

Bókoló meglepetés ez?

Meglepődő száguldás ez?

Száguldó megdöbbenés ez?

Megdöbbenő ráismerés ez?

Ráismerő táplálkozás ez?

Táplálkozó növekedés ez?

Növekvő észlelés ez?

Észlelő rettegés ez?

Rettegő kacagás ez?

Kacagó tombolás ez?

Tomboló folyás ez?

Folyó álmodás ez?

Inná-Inná?]

 

… és a hatodik döntésgyöngy felragyogott.

"Íme Tami Hét, az őrült művész, aki vad volt, nem vetette meg a veszélyes kalandot?" -

huhogott a kihívhatatlan, aki akkor huhogott, és a hetedik döntésgyöngy felragyogott.

 

"Ezek nekem nem jók, egyiket sem választom,

a gyöngyök fényei együtt ragyognak csak úgy,

ahogy az én művem ragyog,

a rossz döntéseimet magam hoztam,

ők mondták ki bennem, hogy én én vagyok,

 

én vagyok,

 

a saját alakomat választom, lehet?" - kérdezte Tami, a koldus és csavargó.

 

"Lehet." - ölelte meg Tamit a mosoly.

"Eddig mindenki így felelt." - mosolygott Tamira az ölelés.

"Ezt gondoltam." - szólt Tami a mosolyban.

"Ezt hittem." - szólt Tami az ölelésben.

Ölelésben.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://gombasagok.blog.hu/api/trackback/id/tr56116862

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.